Csaló autókereskedők ellen is pazarul működhet a bitcoin technológiája

Informatikai guruk és spekulánsok egyaránt felfedezték maguknak a forradalminak minősített blokklánc technológiát, ezt Magyarországon is cégek tucatjának alapítása bizonyítja.

A jegyértékesítő InterTicket lehet az egyik első hazai cég, amelyik a blokklánc technológiával […] próbál hasznot termelni, hiszen a tervek szerint már az idén üzembe helyezi új rendszerének első elemeit. A módszerre már olyanok is felfigyeltek, akiket amúgy hidegen hagy az információtechnológia, hiszen a blokklánc első és máig legismertebb alkalmazása, a bitcoin – legalábbis árfolyamának januárban kezdődött lejtmenete előtt – mesés befektetésnek bizonyult.

Egy jegyértékesítési rendszerben a blokkláncos elszámolás akár az ügyvédi letéthez hasonló megoldást is magában foglalhat: a rendezvény szervezője látja ugyan a bevételeket, de a pénzt csak akkor szabadítja fel a rendszer, ha a teljesítés igazolható. A blokklánc további előnyei közé tartozik, hogy a jegyterjesztő számára könnyebb az elszámolás, a színházak, rendezvényszervezők pedig akár naponta megkaphatják a pénzüket, nem csak havonta.

Az InterTicket a budapesti Blockchain Competence Center (BCC) Kft. egyik alapítója (a másik a RowanHill technológiai tanácsadó cég). A BCC immár a kormánnyal közösen gondolkozik a blokklánc hazai hasznosításának lehetőségein, miután a Digitális jólét program (DJP) miniszterelnöki biztosa, Deutsch Tamás bejelentette, hogy az állam 15 milliárd forintos keretösszeggel segíti a fintech (a pénzügyi alkalmazások) és a blokklánc technológiájával foglalkozó vállalkozásokat. Az Európai Unió 2013 óta támogatja a blokklánc elterjesztését, és 2020-ig 340 millió eurót fordít erre, a támogatásra közvetlenül brüsszeli alapoknál lehet pályázni. […]

A dolognak azonban számos praktikus vonása is lehet. Például az ingatlanok adásvételénél. A felek olyan „okos” szerződéseket köthetnek majd egy internetes felületen, amelyek automatikusan valóra válnak, amint az előre rögzített, megmásíthatatlan feltételek teljesülnek. Mondjuk, ha a vevő fizetett, és a pénz megérkezett az eladó számlájára, a rendszer elindítja a változások bejegyzését a tulajdoni lapon. Hasonló technológia az autóvásárlásnál, a közszolgáltatásokban (villany, gáz) vagy a banki műveletekben is bevethető lesz – a kérdés csak az, hogy mikor.

 

Az új technológiából az ügyfelek az égvilágon semmit sem érzékelnek. Nem kellenek hozzá sem új eszközök, sem új programok, csupán egy internetes oldalt kell majd megnyitni a számítógépen vagy a telefonon

– magyarázza Popovics László, az OTP Bank innovációs igazgatója. A blokklánc feltalálása a bitcoinhoz kötődik, olcsóbb, gyorsabb, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint az egyéb elektronikus megoldások. A lényege az, hogy a 2009 óta létező bitcoinnal valaha végzett összes műveletet sorrendben, láncszerűen őrzi körülbelül 60 ezer számítógépen világszerte. Ha valaki valahol csalárd szándékkal belenyúl a rendszerbe, a program visszautasítja a próbálkozást. Érzékeli ugyanis, hogy van egy olyan számítógép, amelyen eltérő adatok lennének, mint a többin. A csaláshoz a gépek többségét meg kellene buherálni, ami szinte lehetetlen.

[…]

Czeglédi Tamás, a Blockhaineum néven szereplő Blokklánc 2017 Kft. egyik alapítója „kellemes meglepetésnek” tartja, hogy a magyar kormány felismerte a módszer gazdasági jelentőségét. A hivatalos kormányzati cél nem kevesebb, mint hogy az ország regionális vezető szerepet játsszon e területen. „Az előttünk álló hónapokban a DJP keretében elkészül Magyarország fintech- és blockchainstratégiája”, amelynek elfogadása az év második felében várható – mondták a HVG érdeklődésére a DJP-nél, ahol azt is látják, hogy a technológia ellentmondásos. Jól használható a legkülönbözőbb tranzakciók azonosításához, ugyanakkor bizonyos felhasználási területek, például a kriptovaluták esetében komoly jogi és biztonsági kérdések is felmerülnek. Ezek jó része nem a technológiából, hanem annak felhasználásából fakad: például a kriptovaluta-ügyletek egy része bűnözői csoportokhoz köthető. A kriptovalutákkal kapcsolatban egyébként az MNB már kilencszer felhívta a figyelmet arra, hogy a befektetőket semmilyen jogszabály nem védi. Ennek ellenére a jegybanknál eddig egy károsult sem jelentkezett.

eredeti, teljes cikk: hvg.hu

Érdekelhet még: