A jegyértékesítő InterTicket lehet az egyik első hazai cég, amelyik a blokklánc technológiával […] próbál hasznot termelni, hiszen a tervek szerint már az idén üzembe helyezi új rendszerének első elemeit. A módszerre már olyanok is felfigyeltek, akiket amúgy hidegen hagy az információtechnológia, hiszen a blokklánc első és máig legismertebb alkalmazása, a bitcoin – legalábbis árfolyamának januárban kezdődött lejtmenete előtt – mesés befektetésnek bizonyult.
Egy jegyértékesítési rendszerben a blokkláncos elszámolás akár az ügyvédi letéthez hasonló megoldást is magában foglalhat: a rendezvény szervezője látja ugyan a bevételeket, de a pénzt csak akkor szabadítja fel a rendszer, ha a teljesítés igazolható. A blokklánc további előnyei közé tartozik, hogy a jegyterjesztő számára könnyebb az elszámolás, a színházak, rendezvényszervezők pedig akár naponta megkaphatják a pénzüket, nem csak havonta.
Az InterTicket a budapesti Blockchain Competence Center (BCC) Kft. egyik alapítója (a másik a RowanHill technológiai tanácsadó cég). A BCC immár a kormánnyal közösen gondolkozik a blokklánc hazai hasznosításának lehetőségein, miután a Digitális jólét program (DJP) miniszterelnöki biztosa, Deutsch Tamás bejelentette, hogy az állam 15 milliárd forintos keretösszeggel segíti a fintech (a pénzügyi alkalmazások) és a blokklánc technológiájával foglalkozó vállalkozásokat. Az Európai Unió 2013 óta támogatja a blokklánc elterjesztését, és 2020-ig 340 millió eurót fordít erre, a támogatásra közvetlenül brüsszeli alapoknál lehet pályázni. […]
Az új technológiából az ügyfelek az égvilágon semmit sem érzékelnek. Nem kellenek hozzá sem új eszközök, sem új programok, csupán egy internetes oldalt kell majd megnyitni a számítógépen vagy a telefonon
– magyarázza Popovics László, az OTP Bank innovációs igazgatója. A blokklánc feltalálása a bitcoinhoz kötődik, olcsóbb, gyorsabb, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint az egyéb elektronikus megoldások. A lényege az, hogy a 2009 óta létező bitcoinnal valaha végzett összes műveletet sorrendben, láncszerűen őrzi körülbelül 60 ezer számítógépen világszerte. Ha valaki valahol csalárd szándékkal belenyúl a rendszerbe, a program visszautasítja a próbálkozást. Érzékeli ugyanis, hogy van egy olyan számítógép, amelyen eltérő adatok lennének, mint a többin. A csaláshoz a gépek többségét meg kellene buherálni, ami szinte lehetetlen.
[…]
Czeglédi Tamás, a Blockhaineum néven szereplő Blokklánc 2017 Kft. egyik alapítója „kellemes meglepetésnek” tartja, hogy a magyar kormány felismerte a módszer gazdasági jelentőségét. A hivatalos kormányzati cél nem kevesebb, mint hogy az ország regionális vezető szerepet játsszon e területen. „Az előttünk álló hónapokban a DJP keretében elkészül Magyarország fintech- és blockchainstratégiája”, amelynek elfogadása az év második felében várható – mondták a HVG érdeklődésére a DJP-nél, ahol azt is látják, hogy a technológia ellentmondásos. Jól használható a legkülönbözőbb tranzakciók azonosításához, ugyanakkor bizonyos felhasználási területek, például a kriptovaluták esetében komoly jogi és biztonsági kérdések is felmerülnek. Ezek jó része nem a technológiából, hanem annak felhasználásából fakad: például a kriptovaluta-ügyletek egy része bűnözői csoportokhoz köthető. A kriptovalutákkal kapcsolatban egyébként az MNB már kilencszer felhívta a figyelmet arra, hogy a befektetőket semmilyen jogszabály nem védi. Ennek ellenére a jegybanknál eddig egy károsult sem jelentkezett.
eredeti, teljes cikk: hvg.hu
