Blockchain Budapest konferencia

Jóval többről szól a blockchain technológia, mint egy újfajta kereseti vagy befektetési lehetőségről. Várhatóan nem a bitcoin változtatja meg a világot, hanem a mögötte lévő kettős könyvelési rendszer. És bár mindenki forradalomról beszél, korai lenne temetni a bankokat, vagy azt hinni, hogy már robbanásszerűen elterjedt volna a technológia. Potenciál viszont van benne – foglalták össze szakértők a témában megrendezett Blockchain Budapest konferencián.

A blockchain technológiának csak a hozadékai a bitcoinhoz hasonló kriptovaluták, valójában sokkal értékesebb a mögötte lévő rendszer. A technológia használatával hamisíthatatlan, decentralizált és biztonságos nyilvántartási rendszert hozható létre. A rendszer minden szereplőjén – vagyis a hálózatba csatlakoztatott összes számítógépen – fut az adott alkalmazás által kezelt teljes nyilvántartás, de hozzáférni mindenki csak a saját adataihoz tud. A sok adatközpont és az, hogy egymástól független helyeken kezelik az adatokat azt eredményezi, hogy a rendszer papíron feltörhetetlen.

A bitcoin már tíz éve velünk van. A kriptovaluta értékét az adja, hogy a blockchain hálózatoknak nagy számítási kapacitásra van szükségük – konyhanyelven szólva sok gép kell, hogy a feladatkezelés ne legyen lassú – és ezért fizették a bányászokat, akik nem mások, mint azok, akik számítási kapacitást adnak a rendszernek. A gyors pénzkeresési mód pedig azt eredményezte, hogy sokan kezdtek kereskedni a bitcoinnal, iparág szerveződött rá.

Az öt terület, ahol forradalmi változás jöhet:

• Bankrendszer.
• A beszállítói láncok nyomon követése (supply chain management). Az alkatrészek, összetevők útja teljesen ellenőrizhetővé válik, javítva az eredetiség igazolását.
• Szavazási rendszerek: mivel titkos, nem manipulálható a hálózat, akár politikai referendumok vagy részvényesi konferenciák lebonyolítására is megoldást jelenthet.
• Olyan nyilvántartások kezelés, mint az ingatlan tulajdonjogi adatbázis, a szerződések adatai ugyanis gyorsan és megmásíthatatlanul kerülhetnek a rendszerbe.
• Az egészségügyben titkos és könnyen kezelhető adatbázis építhető ki a betegnyilvántartásokból.

Nem kell temetni a bankokat

A pénzügyi rendszerben egyelőre elhamarkodott dolog teljes átalakulástól tartani – fogalmazott Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB korábbi elnöke. A pénzügyi válság és a bankokba vetett bizalom megrendülése nyomán megjelentek a kriptovaluták: jöjjön létre egy a pénzintézetektől független, biztonságos rendszer. A blockchain megjelenése és terjedése nem jelenti azt, hogy a bankok eltűnnének – véli a szakértő. Úgy látja, hogy az intézetek nem iktathatók ki a pénzügyi folyamatokból, főként a pénzkezelés, a hozamtermelés melletti egyéb feladataik miatt.

Fontos ugyanis a pénzintézetek szerepe a tőkeáttételeknél, a hitelezéseknél és a kockázatelemzéseknél, amelyet a tőlük független blokklánc-technológia nem vehet át. Az inkább beépülhet a bankok rendszerébe, például a kettős könyvelési folyamatkezelés.

A kriptovaluták jövője kapcsán Bod Péter Ákos nem próbálta megválaszolni, hogy mire lehet felhasználni azokat, ehelyett azt próbálta bemutatni, hogy milyen nehézségek lehetnek a terjedésükben vagy a használatukban. A bitcoint példaként összehasonlította az arannyal: a merev kínálat esetén a kereslet növekedése vagy jelentős csökkenése intenzív árfolyamváltozásokat eredményezhet. Ilyen folyamat látható december közepe óta: a csúcshoz képest 50 százalékára, a 19 ezer dolláros sávból 10 ezer dollár környékére esett az árfolyam.

Az egykori jegybankelnök szerint manapság valójában két pénz létezik: az euró és a dollár. Minden más deviza még nem vált népszerűvé, vagy már túl van a maximális elterjedés időszakán.

Mi lehet a blockchain magyarországi jövője?

A versenyképességi adatok alapján a kettős könyvviteli rendszerek elterjedése a világátlagnak megfelelő a magyar piacon, de a többi visegrádi országtól – és a nyugati államoktól – lemaradt Magyarország. Viszont vannak területek, ahol jól teljesít a hazai gazdaság, ilyen a technológiai háttér, de súlyos bajok vannak a makrogazdasági környezetben és a felső-, valamint a közoktatásban.

Bod Péter Ákos szerint a lehetőséget meg kell fontolni, hogy a blockchain elterjedése változtatna-e az üzleti környezeten. A javításban egyszerűbb döntés lenne az euró bevezetése: a közös európai pénz használata jóval kisebb kockázatot jelent, mint egy új technológia, amelynek az elterjedése egyelőre kérdéses. Az pedig látszik, hogy a térség országai közül Románia, Bulgária vagy Horvátország, amint lehet, bevezeti az egységes európai valutát.

Igazából még el sem terjedt

Még arról is korai beszélni, hogy a blockchain rendszer széles körben elterjedt volna. Tíz éve velünk él a technológia és még mindig kevesen használják – mondta Tuan Anh Trinh, a Corvinus Fintech Center vezetője. Példaként bemutatta, hogy míg a Youtube-nak négy, a Facebooknak három év, az Angry Birdsnek pedig 35 nap kellett ahhoz, hogy 50 millió rendszeres felhasználója legyen, addig egy évtized alatt sem gyűlt össze ennyi ember a kettős könyviteli rendszereknél.

A technológia hátrányaként említette, hogy a blockchain műveletek energiaigénye ötezerszer nagyobb, mint a Visa-rendszerben futó tranzakcióké, vagyis jelentős anyagi ráfordítást igényel. De hiányosságos a szabályozás is, a szakértő szerint az egyensúlyi állapot akkor jöhet el, ha megfelelő reguláció alá vonják a rendszert, mindez növeli majd az elfogadottságát és átláthatóságát.

A céltalanságot mutatja az is, amelyről Csabai Csaba beszélt a konferencián: az a trend figyelhető meg, hogy az új kriptovaluták közül több alapja az, hogy így egyszerűbben szerezhetnek az elterjedt kriptovalutákból (például a bitcoinból és az ethereumból). Vagyis nem valamilyen érdemi fejlődés a cél, hanem a készítők haszonszerzése. Ma már nagyon drága bitcoint vásárolni, de olcsó létrehozni egy új technológiát, amelyért bitcoint lehet vásárolni – mondta Csabai.

Forrás: Napi.hu/Szabó Dániel