Fokozott kockázatot hordoznak a világhálón elérhető virtuális fizetőeszközök

Budapest, 2016. december 20. – A változatlanul érkező ügyfélpanaszokra tekintettel az MNB ismételten felhívja a befektetni vágyó fogyasztók figyelmét a szabályozatlan keretek között működő és a hatóságok által nem felügyelt virtuális fizetőeszközök kockázataira. Az úgynevezett cryptovaluták kibocsátói jellemzően a világhálón keresztül, intenzív marketing eszközökkel és magas hozamokat ígérve igyekeznek a rendszerbe újabb tájékozatlan felhasználókat beszervezni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét figyelmezteti a magas hozam reményében befektetni vágyókat, hogy a világhálón népszerűsített, jogilag szabályozatlan rendszerben működő virtuális fizetőeszközök (más néven cryptovaluták) nem tartoznak egyetlen jegybank vagy hatóság felügyelete alá sem (az MNB sem engedélyezi vagy regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak.

A Bitcoin és a hozzá hasonló fizetésre használható virtuális eszközök esetében ugyanis hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés esetén védenék a fogyasztók érdekeit. Az ilyen eszközöknek nem egy kötelezettségekkel és felelősséggel rendelkező intézmény a kibocsátója, hanem a felhasználók közössége. Ha a nyilvántartásokban vagy a tranzakció lebonyolításában probléma adódik (pl. a rendszer egy tagjának szándékos visszaélése esetén), a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet lebonyolítását, vagy az ügyfélkárok megtérítését. Az elszenvedett esetleges veszteségek miatti jogvitákat az érintett ügyfelek polgári peres eljárás keretében rendezhetik vagy – bűncselekmény (pl. piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a virtuális „valuták” ára, felhasználási értéke rendkívül gyorsan és a fogyasztók számára kiszámíthatatlan módon változhat.

Léteznek olyan – piramisjátékhoz hasonló – konstrukciók is (pl. OneCoin), amelyek látszólag az eszközökbe történő befektetést teszik lehetővé, valójában azonban kereskedni kizárólag a kibocsátó (egyben a tevékenységet szervező) által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehet. A rendszerbe magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozóknak jutalékot fizetnek.

Az MNB – hatáskörének hiánya ellenére – a befektetők védelme érdekében folyamatosan nyomon követi a fizetésre használható virtuális eszközök működését, s igyekszik a tájékoztatás eszközével is a tapasztalatlan felhasználók segítségére lenni.

Bár a jegybank a korábbi sajtóközleményeiben több alkalommal tájékoztatta a nyilvánosságot a fennálló kockázatokról, legutóbbi felhívása óta is több ügyféljelzés érkezett a témában az MNB ügyfélszolgálatára.

A fentiekre tekintettel a jegybank ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy fokozott körültekintéssel járjanak el az ilyen eszközök használata előtt, s minden esetben fontolják meg a felügyelt pénzügyi intézmények által kínált befektetési és megtakarítási lehetőségeket is. Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, s fogyasztóvédelmi oldalán a befektetési döntést segítő hasznos tájékoztatók is megtekinthetőek.

Magyar Nemzeti Bank

forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/fokozott-kockazatot-hordoznak-a-vilaghalon-elerheto-virtualis-fizetoeszkozok